Erő

Mi másnak természetes, nekem nem lesz valóság,
Néha erőt vesz rajtam a nagy szomorúság...
Azt kérdezem magamtól, ennek miért így kellett lennie?!
Miért pont velem kellett ennek így történnie...?

A kérdéseimre nincs elég válasz...
Bárki, bármit is mond, nem elég támasz...
Csak bezárkóznék egyedül a szobámba,
Beburkolóznék egyedül a magányba...

Így gyűjtök erőt, hogy tovább mehessek...
Hogy mint eddig tettem, ismét nevessek...
De nem könnyű ez, ezt tudja mindenki,
Vannak dolgok, miket nem lehet feledni.

Volt idő, amikor minden szép volt...
Aztán egy napon rákerült életemre a fekete folt...
Kisgyermekként még nem fogtam fel igazán,
Csak egy dolog segíthet rajtam: a csoda vár...

Létezik a csoda amire én vágyom?
Hiszem, hogy igen, s nemhiába várom...
Addig is erőt gyűjtök, s tovább harcolok én!
Mert nem csak erősnek tűnök, az is vagyok én!

Lilikémnek szeretettel!

2012. március 01 (Egész nap)